A PMC-erősítő a megoldás a bonyolult hullámformák (például a zene) alakhű visszaadására. Kitartó kutatás alapján rájöttünk, hogy nem helyes az a nézet, mely szerint az erősítőknél a bemeneti feszültségjel és a kimeneti feszültségjel terheléstől függetlenül azonos mért jelforma kell hogy legyen. Ilyen jelenleg az összes félvezető erősítő, mert azonos hangtorzítást produkálnak az impedancia és a teljesítményfázisszög rövidrezárása miatt.
Helytelen a feszültségkövető erősítő-ideológia hangfalterhelésként, mert a hangfalaknak a mozgása miatt minden pillanatban változik a terhelése.
Mi akkor a megoldás?
A tekercserősítő, másnéven elektomágneses fluxuserősítő, amely kisebb mozgástehetetlenségi torzítással kezeli még a komplex hangfalakat is! A hangszóró működtetéséhez terhelés-differencionáló fáziskötött áram szükséges, vagyis nem elég csak úgy rákapcsolni a feszültségváltozó-jelet a felvételről a hangszóró kapcsaira, a feszültséget egyirányú árammá kell alakítani, hogy meg tudjuk mozgatni a hangszóró előtti levegőt a lehallgatószobában.
A PMC-erősítő egy amplitúdóváltozásból áramsebességet konvertáló eszköz, mely megoldja az előző problémát. Fontos az, hogy a hangsugárzó elektromosan is komplex müködés szerint szerepel a terhelésben, mert nem egyszerűen csak egy ellenállásterhelés. A dinamikus hangszóró membránja a levegőben egy állandómágneses légréstérben egy tekerccsel mozog, és kétpólus. Ezt a membránt szeretnénk elmozdítani a helyéből, ráadásul egy bonyolult zenei történés (jelforma) irányaiba. Az új, hogy a hangszóró kapcsolatban van a jellel, és eszerint müködtetjük. Tehát az erősítőnk vezetéses kapcsolatban van a hangszóróval, és specifikusan változtatja teljesítményét a terhelés szempontjából.
MINDEN HANGSZÓRÓ az elektromos sebességtől (velocity) függ leginkább, nem pedig a árammennyiségtől. (watt-per-ohm) Ezért az összes hagyományos elektromos erősítő áramfizilailag illesztetlen. Az "áramtárolt fluxus" galvanikusan kötött tekercs által létrehozott DC energia, mely illesztett kapcsolatban áll a hangszóró teljesitményigényeivel.
MERT
Példa:
Működtessünk négy, egymással nem periodikus jellel két dinamikus hangszórót. Kapcsoljuk először egymással párhuzamosan, majd sorba, hajtsuk meg ugyanazzal a teljesítményerősítővel, és bemenő jelszinttel.
Alapállítás: A végerősítő akkor jó, ha mindkét esetben az összetevők hangnyomása közel azonos. Ez a tény igazolja a dinamikus hangszóró helyes működtetését. A dinamikus hangszóró működtetésének problémája a frekvenciafüggő komplex impedancia, és mozgásállapottól függő dinamóhatás (back-EMF).
Az áramirány csatolás azt jelenti, hogy a forrás és a terhelés között nem fordul meg az áram iránya. A hangszóró mozog, ezért nemcsak terheli, hanem az ellenkező irányba is mozdítja az áramot. Ezért a hangfalnál a terhelés kétirányú az áram szempontjából, minden más készülékben (mikrofon, összes elektromos eszköz) egy irányban mozog az áram. Itt gyakorlatilag a mikrofon kimenetére van kötve a hangszóró, mivel az energiaváltozó konstanssá válik. Az áramirány csatoló és a PMC-erősítő az erősítő feszültségkimenetét illeszti át a hangszóró teljesítményfelvételével járó fázisárammá. Más szóval a felvétel jelfeszültségét alakítja egyirányú áramvezérléssé.
A hangszóró úgy viselkedik, mint egy dinamó, elmozdulása nem-lineáris ellenállást produkál. A dinamikus hangsugárzók egyik legfőbb jellemzője, hogy a mágnestekercei nem rendelkeznek állandó tulajdonságokkal, amelyből adódóan torzításokkal kell számolnunk. Ezek a torzítások a hangszórók egymástól eltérő impedanciájából adódnak, melyek a membránok előre-hátra történő mozgásának következtében egyszerűen a kábeleken visszajutnak az erősítőnkbe, így károsan hatva a készülékekre, amely hatványozódik a hangerő növelésével.
Az áramirány-csatoló megszünteti ezt a problémát, radikálisan csökkenti a hangfalak mozgástehetetlenségi torzítását, és védi az erősítőt a hangfalból visszafolyó áramtól. Ezért az erősítő kevesebbet fogyaszt és hosszabb élettartalmú lesz.
Jelenkori fizikai állítás szerint a nulla impedancia azaz Z=0 az ideális. Ez lehetetlen egy mozgó hangszórómembránnál. A mi állításunk szerint lineáris esetben Z=2R. Ez a képlet igaz ezeknél a készülékeknél. A hangszóró kiindulási egyenáramú ellenállása a Z-null értékének a fázisközepe. Pl. egy hangszóró négy Ohmos: A teljesítményillesztőnek kívülről 8 Ohmosnak kell lennie, tehát két darab 4 Ohmos ellenállást kell sorba kötni rézből. Azért rézből, és nem vasból, mert így az áramsebesség nem lassul hő formájában.
A back-EMF értéknek kisebbnek kell lenni 1-nél, ezért a rézellenállás kétszer akkora értékű, mint a hangszóró egyenáramú ellenállása. Fontos, hogy a vezérlőjel természete és a rákapcsolt hangszóró természete között legkevesebb legyen az ellenállás.
ÚJ!!! ÁRAMIRÁNY CSATOLÓ
PMC ERŐSÍTŐ
PMC TEÓRIA